Faliújság

Tudjon meg többet

TérTáncKoncert 2018: a munka elkezdődött

2018. január 19., 16:47

2018-ban is lesz TérTáncKoncert, az idei eseménynek 24 iskola 526 tanulójával vágunk neki, és már el is kezdtük a készülődést. Az első és legfontosabb lépés, hogy a táncoló gyerekekkel foglalkozó tanárok és tánctanárok kellő inspirációval és pedagógiai munícióval felvértezve kezdjenek hozzá a több hónapos próbaidőszaknak. Ebben segít nekünk partnerünk, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, akik két felkészítő workshopot is tartanak a projektben résztvevőknek.

A TérTáncKoncert  célja az, hogy a gyerekek a Budapesti Fesztiválzenekarral együtt egy művészeti produkciót hozzanak létre, de emellett ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a próbák, a fellépések, és az összes többi program során számos más készségük is fejlődjön: együttműködés, csapatmunka, kitartás, empátia, figyelem, a hosszabb távú célokért való küzdés, önfegyelem. Szeretnénk megmutatni, hogy a legkülönbözőbb származású és hátterű gyerekek között is fantasztikus együttműködés jöhet létre, sőt, barátságok is köttethetnek.

Rengeteg ötlet, lelkesedés és szuper gondolat hangzott el az első, január 13-i alkalom során a pedagógusokkal. A következő csapattal január 22-én találkozunk.

 

 

 

Nyitott kapu és szuperhősök Hollókőn

2017. november 13., 14:54

„A TérTáncTábor kinyitotta az agyamat” – mondta az egyik résztvevő a tábor végén.

Ezen a nyáron másodszor is lehetőségünk nyílt nyári tábort szervezni a TérTáncKoncerten résztvevő gyerek és tanáraik számára. Bár van rutinunk táborszervezésben és diákok mozgatásában, ezek a táborok mégis izgalommal vegyes várakozással töltöttek el minket.

Tudunk-e olyan élményt adni a résztvevőknek, ami méltó folytatása lehet a Hősök terén megélt élményeknek, a több hónapos felkészülésnek – ez volt a kérdés. A tavalyi igen jól sikerült 4 napos tábor után ugyanakkor az is kérdés volt, hogy tudunk-e olyat nyújtani, ami a visszatérőknek is újdonság, izgalom, élmény és egyben tanulás is, no és persze a zene se maradjon ki. A DIA stábja messze földön híres a kreativitásáról és a kihívásokkal való megbirkózási képességeiről, de ez számunkra is izgalmas helyzet volt.

Végiggondoltuk, hogy mitől is volt olyan jó a tavalyi tábor, mit érdemes megtartani, és milyen új elemeket érdemes belevinni.

Ami tavaly jól működött:

  • a közös szabályok megalkotása és elfogadása
  • a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése és fenntartása
  • a kölcsönös tisztelet
  • a konfliktusok békés rendezése
  • rengeteg izgalmas, fejlesztő játék és foglalkozás
  • személyes figyelem
  • sok zene, sok mozgás

Ezeket most is megtartottuk, de az egész tábort a „szuperképességek” témára fűztük fel. Hogy miért tettük ezt? Mert nagyon különböző helyekről nagyon különböző hátterű gyerekek érkeztek, akik között sokan küzdenek önbizalomhiánnyal, sokuk nem igazán sikeres az iskolában, nem feltétlenül vannak tisztában saját képességeikkel, tehetségeikkel, lehetőségeikkel. Miközben tudjuk, hogy négy nap alatt nem lehet ledolgozni sok-sok felhalmozódott hátrányt, mégis lehet olyan élményt adni, ami ki tud mozdítani pedagógust és gyereket egyaránt. Így hát a szuperképességekkel dolgoztunk, vagyis arra fókuszáltunk, hogy minden résztvevő, gyerek és kísérő pedagógus egyaránt felfedezze magában és másokban a szuperképességeket, és megtanuljon velük tudatosan foglalkozni.

Ehhez természetesen olyan közeget kellett hipp-hopp teremteni, ahol ez a felfedezési folyamat megtörténhetett. Mi kellett ehhez?

  • egy elképesztően lelkes, elkötelezett és kreatív stáb
  • hosszú és alapos tervezési folyamat
  • sok korábbi tapasztalat
  • rengeteg fejlesztő játék és foglalkozás
  • egy rugalmas helyszín
  • közösen kialakított és tiszteletben tartott szabályok
  • nyitott gyerekek és pedagógusok
  • folyamatos reflexió

Mi is történt valójában? Tulajdonképpen semmi különös, csak egy kisebb fajta csoda, aminek a lényege az volt, hogy 45 gyerek és 10 felnőtt képes volt ripsz-ropsz egymásra hangolódni, közösen alkotni, játszani, gondolkodni, felfedezni, barátkozni, megismerni egymást. Volt csapatjáték, disputa, kókuszgolyó akció, lehetetlen küldetés, sok kihívás és természetesen rengeteg zene, amit a Lasho Drom, a Melodika Projekt, a Snétberger Központ fiatal muzsikusai, és Balog Edina szolgáltattak, valamint a Fesztiválzenekar éneklő kutyája (mobil erősítője), amit egy-egy lelkes stábtag maga után vonszolva, klasszikus darabok részleteit játszva hívta a résztvevőket a foglalkozásokra. Azért az is felemelő élmény volt, amikor a DIA stábjának két tagja, Andi, a pénzügyesünk, és Balázs, aki épp szakmai gyakorlatát töltötte nálunk, együtt gitároztak a gyerekeknek a virtuális tábortűznél, mivel a nagy szárazság miatt nem lehetett tüzet gyújtani. Ezért mi az épületben kivetítettünk egy jó kis tábortüzet, gyújtottunk sok mécsest, és vég nélkül zenéltünk, énekeltünk.

Az egyik tábor fénypontja az volt, amikor a gyerekek maguk kezdeményeztek és valósítottak meg egy Ki mit tud?-ot, amiben három csapat vett részt, és aminek a végén egy olyan kislány penderült ki táncolni, aki 3 napig semmiben nem volt hajlandó részt venni, és aki mindent próbált megtenni annak érdekében, hogy hazaküldjük. Nem küldtük. A produkció viszont simán megérdemelte azt a szívből jövő tapsvihart, amit kapott.

Másik fénypont az volt, amikor a Lasho Drom csapat az esti koncert előtt naplementében érzékenyítő foglalkozást tartott a résztvevőknek arról, hogy milyen is manapság cigánynak lenni Magyarországon, milyen előítéletek és tévhitek élnek róluk, hogy mitől izgalmas a zene, amit játszanak, és milyen is ez az együttélés.

Azért azt is meg kell említenünk, hogy a kánikula még a hollókői dombokon is elviselhetetlen volt tetézve azzal, hogy a szomszédságban egy hatalmas wellness központ épült, ahonnan áthallatszott a vidám pancsolás zaja. De mivel minket sem kell félteni, szereztünk egy nagy rakás vízipisztolyt, és rögtönzött vizes csatát szerveztünk.

És hogy hogy jön ide a nyitott kapu? Hát úgy, hogy a tábor kapuja a domboldalon egész nap nyitva állt, csak éjszakára zártuk be, de ezen a kapun senki ki nem ment. Tiszteletben tartotta mindenki a közös szabályokat. Természetesen az egyik erőpróba az volt, hogy a csapatok felfedező útra indultak a faluba, így a tábort mégis el lehetett hagyni, és ahol olyan nagyon fontos kérdésekre kellett megtalálniuk a választ, mint például, hogy hogy hívják a bolt pénztárosát, melyik a legnagyobb háziállat, melyik a legrégebbi épület, és hogy milyen hangszer található a templomban. Az értékelésnél elsősorban az számított, hogy mennyire voltak a csapatok kreatívak, hogyan próbálkoztak stb. Csodás volt hallgatni az izgatott beszámolókat, hogy hogyan énekelték ki Rózsi nénit rántott hús sütés közben, hogyan támogatták a 40 fokban ájuldozó társaikat, és hogy hogyan találták meg az elrejtett BFZ-kitűzőket a tábor területén.

Szívesen dicsekszünk azzal, hogy nem csak a gyerekek maradtak volna még örömmel, hanem azok a felnőtt kísérők is, aki a szabadidejükből, nyári szabadságukból önkéntesen áldoztak időt a táborra, a gyerekek kísérésére. Fontos megjegyezni, hogy voltak köztük óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok, kollégiumi tanárok, tánctanárok, tanodai mentorok, és egy önkéntes segítő is, aki amúgy civilben gyógyszerész.

A TérTáncKoncert projekt egyik fő célkitűzése, hogy összehozzon különböző hátterű gyerekeket és megadja nekik a közös alkotás élményét. A táborokban erre jócskán ráerősítettünk, és a kísérő pedagógusoknak is tudtunk inspirációt adni további munkájukhoz. Fischer Ivánnal egyetértve hiszünk abban, hogy az ilyen és hasonló projektektől lesz kicsit jobb a világ. Örülünk, hogy részesei lehetünk ennek a kalandnak.

Képes beszámolókat a táborokról itt, itt és itt találnak.

A DIA-ról további részleteket itt olvashatnak.

Egy kapcsolódó kiadványunk: Alternatív leckék. Módszertani gyűjtemény szegénységben élő, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket tanító pedagógusok számára. h

Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány igazgatója

“A tábor kinyitotta az agyam”

2017. augusztus 23., 10:43

A Hősök tere fiatal táncosai nyáron sem távolodtak el a TérTáncKoncert varázsától: a Budapesti Fesztiválzenekar és a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szuper csapata júliusban és augusztusban is szervezett egy-egy nagyon sikeres Élménytábort a gyerekeknek és kísérőiknek, akik a fiatalokhoz hasonlóan rengeteget tanultak, tapasztaltak, és persze szórakoztak is Hollókőn.

A fő cél az volt, hogy a résztvevő, hátrányos és szerencsésebb helyzetű településekről érkező gyerekek játékosan tanuljanak az együttműködésről, a kommunikációról, a kreativitásról és a kritikai gondolkodásról. Hogy minél többet megtudjanak egymásról, magukról, és minél nyitottabban álljanak egymáshoz.

A DIA egy valódi Hős Akadémiát épített ki a gyerekeknek, akik olyan kihívásokkal és kalandokkal néztek szembe, melyek leküzdése során folyamatosan tanultak valami újat – legfőképp saját életük főhőseiről, vagyis önmagukról, és persze a saját szuperképességeikről.

A táborban nem telt el úgy nap, hogy ne találkoztak volna a zene és a tánc élményével, a feladatokat mindig vegyes csapatokban kellett megoldaniuk, egymással együttműködve, és a nap végén reflektálva saját teljesítményükre, fejlődésükre, esetleges hibáikra.

A gyerekek visszajelzései magukért beszélnek: “nem maradhatnánk még egy hétig?”, “nagyon sok új barátom lett”, “mindenki nagyon kedves volt hozzánk, senki sem kiabált”, “minden szervezőt hazavinnék a hátizsákomban”, “a tábor kinyitotta az agyamat”, “tetszett a zene, nagyon sokat nevettem a foglalkozások alatt”.

Óriási élmény volt, libabőrös pillanatokkal és rengeteg mosollyal. Köszönjük minden résztvevőnek! És most meséljenek helyettünk a képek:

“Arcuk van, életük, kócos hajuk…”

2017. június 16., 15:55

Lackfi János, a TérTáncKoncert egyik nagykövete, író-költő tűpontosan írta le, milyen élmény is volt ott ülni, együtt örülni a Hősök terén június 10-én.

Köszönöm, hogy a BFZ TérTáncKoncertjének nagykövete lehettem, remek volt ott ülni a Hősök terén, a verőfényben az újrahasznos széken, igazi örömünnep.

Azon gondolkodtam, hogy az ilyesmi viszi előbbre a világot, a kiemelt pillanatok, minőségi zenével, történelmi atmoszférával, tűpontos hangosítással, átszellemült, nagyon különböző szociális helyzetű gyerekekkel.

És mégsem steril koncert, mert mindig van kis tülekedés, mobilozás, te, hol a Melinda, nemlátom, mennyémáodébb, haddfilmezzem, ottan integet, fater, ne variájjá. És a zeneélvezők, akik pisszegnek, mert a Müpában hiszik magukat, és persze ott is vagyunk, de olyanok életében is járunk, akiknek ez hatalmas esemény, mely alig adatik meg, kiintegetnek a koreográfiából, arcuk van, életük, kócos hajuk, kirínak az egyenpólóból, mégis belesimulnak az egészbe. Így vagyunk igazán együtt!

Újra a gyerekeké volt a Hősök tere!

2017. június 16., 13:43

Újra többezer embert vonzott a Hősök terére szombaton (június 10-én) Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és az az ötszáz fantasztikus fiatal, akik együtt táncoltak a zenekar játékára a TérTáncKoncerten.

Június 10-e főhősei egyértelműen azok a gyerekek voltak, akik hétezer fős közönség előtt táncolták el a Harangozó-díjas Vári Bertalan számukra megalkotott koreográfiáját a Budapesti Fesztiválzenekar élő játékára a Hősök terén. A hátrányos helyzetű térségekből érkező és szerencsésebb sorsú, roma és nem roma fiatalok hónapokon át készültek erre a napra az ország 25 különböző iskolájában, hogy aztán a projekt csúcspontjaként együtt mutathassák meg, mire képesek – a katarzis pedig idén sem maradt el. A Fesztiválzenekar a fellépésen kívül kulturális és közösségi programokat is szervezett a gyerekeknek, akik nyáron egy TérTáncTáborban is részt vehetnek a BFZ és a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szervezésében.

Pillecukros álom

2017. június 15., 14:29

“A legjobb az volt, hogy emeletes ágyon aludhattunk, a tábortűznél pillecukrot süthettünk, takarodó után titokban beszélgethettünk, az erdőben bóklászhattunk Anya nélkül…és az is tetszett, hogy a táncunkat láthatta a budapesti nagybácsi!” – a karcagi gyerekek így élvezték azt a csillebérci együttlétet, amely megelőzte a TérTáncKoncertet június 9-én.

A csapatok már egy nappal a Hősök terei fellépés előtt megérkeztek Budapestre, hogy összerázódjanak, ismerkedjenek, barátkozzanak egymással. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány csapata ebben óriási segítség volt. A külön foglalkozások után Vári Bercivel összepróbálták a táncot is. A képek, amelyeket a Morgan Stanley egyik lelkes önkéntese, Tuba Z. István készített, magukért beszélnek.

“Nem azért, mert Fischer annyira gizda”

2017. április 27., 14:58

“Itt Cserdiben még soha nem játszott a Jolly meg a Kis Grófo. És amíg hatással tudok lenni erre, én inkább a Fesztiválzenekart választom. Nem azért, mert Fischer annyira gizda” – mondta Bogdán László, Cserdi polgármestere, a TérTáncKoncert egyik nagykövete a Fideliónak. Nem a Fesztiválzenekar ismertsége és elismertsége fontos számára. – Hanem az, hogy szabadok és tehetségesek ezek a művészek.”

Bogdán László és Cserdi lakói mindig nagy szeretettel fogadják a táncoló gyerekeket és a muzsikusokat, most sem volt ez másképp.

Új barátságok:

Együtt, gyorsan dolgozni: 

Tánc!

Hangszerakrobatika:)

Dobpergéééés!

És persze a spontán hangszerkóstolás sem maradt el.

A háttérben a repcefölddel jobban szólnak a rezek.

Az áprilisi hóesés után szikrázó napsütésben játszhattak a muzsikusok.

Alakul a hangulat:

Minden pillanatot érdemes megörökíteni.

Fotók: Benkő M. Fanni

“Nekem a TérTáncKoncert az életem”

2017. április 27., 14:44

„Nekem a TérTáncKoncert az életem.” A 13 éves Rácz Ramóna Salgótarjánban él, és fodrásznak készül, de amióta az eszét tudja, táncolni akar. Ezért is kivételes lehetőség neki a TérTáncKoncert, aminek idén ő lett az egyik nagykövete. „Kicsit félek, kicsit izgulok, de szeretném megmutatni a világnak, mit tudok. Ha pedig az ember táncolni akar, azért tenni is kell.” Ramóna a táncon kívül hárfázni is szeretne – a Fesztiválzenekar Hangszerkóstolóján próbálta ki, és azonnal beleszeretett.

Ramónával a negyedik regionális találkozón ismerkedtünk össze Salgótarjánban, ahol a helyi önkéntesek fantasztikus közösségépítő programmal készültek, pedig nem volt könnyű dolguk az összegyűlt 130 gyerekkel.

Nagykéééz! – a vezető koreográfusunk, Vári Berci gyakran kéri ezt a gyerekektől.

Följebb, még följebb!

A locsolócső Salgótarjánban is nagy sikert aratott.

A legszebb pillanatok.

A reneszánszból eljutottunk Harlemig.

Még egy tornaterem is szólhat jól.

Fotók: Stiller Ákos

“Nagyon nagy buli az egész”

2017. április 27., 14:28

Apátfalván április 13-án találkoztunk, itt végre személyesen is megismerhettük két gyerek nagykövetünket, Sinoros-Szabó Sándort és Mátó Domonkost. A zene, a tánc és a játék itt sem maradt el.

„Az első alkalommal érdekes és izgalmas volt fellépni a TérTáncKoncerten, kicsit remegett is a lábam, mert sokan néztek, és elöl táncoltunk. Másodszor már nem volt olyan ijesztő, akkor már felszabadultabb voltam. Most pedig várom a júniust, de egyelőre az a lényeg, hogy jól teljesítsünk a próbákon” – mesélte Domonkos, Sanyi pedig kiegészítette: „Aki nem vesz részt a TérTáncKoncerten, hatalmas élményt veszít el. Nem mindenkivel történik meg, hogy egy világhírű zenekar zenél neki. Nagyon profik, nagyon jó hallgatni őket élőben. Az sem mindennapi, hogy a Hősök terén többezren néznek, és a tévé is közvetíti.”

És persze ami a lényeg: “nagyon nagy buli az egész”!

A Fesztiválzenekar egyik kedves támogatója, Németvölgyi Ágnes a legendás “zongorabillentyű” nevű süteményből küldött a tértáncos gyerekeknek. Isteni lett, mint mindig!

Megy a labda vándorútra, Galambos Rita pillanatok alatt mozgásba hozta a gyerekeket.

Indulhat a tánc!

Pozíció!

A zene öröm.

Szuper csapat az Igazgyöngy Alapítvány kis delegációja:)

Fontos a közeledés egymáshoz.

Koncentráció nélkül nem megy:)

Jump!

Fotók: Benkő M. Fanni

“Jó együtt lenni” – téglási örömök

2017. április 19., 18:27

A második regionális találkozót Tégláson tartottuk április 11-én. Öröm volt hallani a gyerekek visszajelzéseit: “Imádok táncolni!”, “Jó együtt lenni!”, “Izgalmas, együtt vagyunk, és élvezzük”. Zenészeinknek itt saját “fegyverhordozóik” is voltak, nézzék csak (őket és a csillogó szemeiket):

Ki segít kivinni a dobszerkót?

Cin-cin-cimborák:)

A bátrak egész közel merészkedtek:

És kiderült, hogy locsolócsővel is lehet zenélni:

A tánc is szuperül ment:

Itt is vezető koreográfusunk, Vári Bertalan varázsolt:

Lendületes csapat:

Egy kis futóverseny:

Pihenésképp baráti pózolás a nap végére:)

Fotók: Stiller Ákos

Hírlevél